Az ókori kereszténység vége - Robert A. Markus

A magyar származású kutató professzor újabb kötetében - a kiadónknál ^ néhány éve megjelent Nagy Szent Gergely és kora után - azt vizsgálja, hogy miféle változások alakították át a keresztény világ eszmei és lelki látókörét a körülbelül Kr. utáni 400-600 közé eső időszakban.
A szerző, bevallása szerint, érveinek nagy részét mások - gyakran óriási mennyiségű - munkájára alapozta. A fejezetek újdonságokkal is szolgálnak, de a kutatások inkább megannyi darabka beillesztését jelentették egy nagy mozaikba. Ezek a kutatások azt is bizonyították, hogy az ötödik-hatodik század folyamán a kereszténység nem bírt megállapodott eszmerendszerrel, s a szerző célja éppen az volt, hogy jellemezze azt a változást, amely ezekben a századokban végbement a tekintetben, hogy mit értettek a keresztények az Úr követése alatt. Vizsgálódásának színhelyei Észak-Afrika, Gallia és az egykor a „világot” jelentő Római Birodalom, amely helyszíneken a szerzetesi és a világi kereszténység különféle megnyilvánulásai voltak tapasztalhatok.
348 oldal, puhafedeles.