Kolbe atya breviáriuma

Minden napra egy rövid elmélkedés Kolbe atya gondolataiból

A sátán a bukások előtt olyan gondolatokat ébreszt az emberben, melyek csökkentik, lekicsinylik a bűn súlyát, azt súgja neki, ugyan, mi az. A bukások után viszont felnagyítja az elkövetett bűnt, és minden erejével arra törekszik, hogy elhitesse a lélekkel, ez a folt most már örökre, letörölhetetlenül rajta marad. Ha a bukás után magunkba szállva elgondolkoznánk arról, hogy gyengeségünk még a Szeplőtelen dicsőségét is szolgálhatja, egészen másképp éreznénk magunkat.
A Szent Szűz iránti tiszteletünket nem azzal fejezzük ki legjobban, ha minél többet imádkozunk, hanem ha úgy viszonyulunk Hozzá, mint a gyermek az édesanyjához.
A kölcsönös testvéri szeretet lényege nem az, hogy senki semmi rosszat ne tegyen a másikkal – mivel ez az emberek között lehetetlen –, hanem hogy megtanuljunk azonnal és teljes szívvel megbocsátani egymásnak.

118 oldal, puhafedeles.